Andreas Norlén svéd házelnök kedden, holnap fogadja a magyar parlamenti küldöttséget – Németh Zsoltot, Hende Csabát, Győri Enikőt és Schaller-Baross Ernőt -, akik tisztáyó beszélgetésre mennek, mielőtt a magyar parlament megszavazza a finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikálását.
A magyar küldöttség Stokholmból utazik tovább Helsinkibe, – ahol szerdán tárgyalnak – viszont a 444. hu azt írta: Erkki Tuomioja, a finn parlament külügyi bizottságának alelnöke úgy nyilatkozott a múlt héten, hogy “Finnországnak nincs miről tárgyalnia, nincs mit magyaráznia a magyar delegációnak”. A szociáldemokrata politikus – aki külügyminiszter is volt – szerint nem a magyar parlament, hanem a Fidesz-frakció látogatása a fideszes képviselőcsoport helsinki útja. Azt nyilatkozta, hogy “az egész mögött magyar belpolitikai játszma van”. De Erkki Tuomioja arról is beszélt a múlt héten, hogy a magyar politikai retorikát erősen jellemzi “a sértegetés és a bocsánatkérés” – írta a 444.hu.
,,Pénteken találkoztam a finn külügyi bizottság elnökével…”
Most Németh Zsolt erre reagálva azt nyilatkozta az atv.hunak: a volt külügyminiszter Tuomioja úr az alelnöke a finn parlament külügyi bizottságának. “Én a napokban, pénteken találkoztam a finn külügyi bizottság elnökével, és ő azt mondta, nagy örömmel fogadnak bennünket, megértik a delegáció látogatásának a célját” – jelentette ki Németh Zsolt munkatársunk kérdésére, felidézve a találkozóját Jussi Halla-aho bizottsági elnökkel.
Stokholmban és Helsinkiben is a házelnök székes körű dekegációval fogadja a magyar delagációt, mindkét találkozón ott lesznek a külügyi bizottság elnökei is – mondta a külügyi bizottság fideszes elnöke.
Németh Zsolt a múlt héten Fidesz vezérszónokaként a svéd és finn NATO-csatlakozásról, illetve a finn és a svéd parlamenti találkozójuk céljáról, a parlamenti vitában azt mondta: békepárti magyar diplomácia “nem Putyin támogatása”,
Magyarország támogatása szilárd, ami a svéd és a finn NATO-csatlakozást illeti.
Ezt mondta Németh Zsolt a parlamenti vitában
Németh Zsolt a múlt heti parlamenti vitában – ami nagy csúszással, a javaslat benyújtása után 7 hónappal kezdődött a T. Házban – a magyar delegáció Helsinkibe és Stokholmba utazásáról azt mondta: a párbeszédet célozzák, és azt nem keverik keverik össze a NATO-bővítését a kétoldalú kapcsolatokkal. “Nem kegy, szövetségi kötelezettség” – jelentette ki, amivel még ellenzéki politikusok, Vadai Ágnes (DK) és Szabó Tímea (Párbeszéd) is egyetértett.
A NATO-bővítés remek alkalom, hogy tisztázza Magyarország a két országgal a nézeteltéréseket és új szövetségesi viszonyt alakítson ki – mondta Németh Zsolt. Úgy fogalmazott: ez egy apropó, hogy “egymás szemébe nézzünk”, hogy tisztázzuk a hazugságokat. A kétoldalú kapcsolatok a finnekkel és a svédekkel léteznek, “nemzetünk kapcsolatát a két nációval” a nyelvrokonsággal, a reformációval, a Rákóczi szabadságharccal támasztotta alá, de a Gripeneket is megemlítette – mondta Németh Zsolt a parlamenti vitában a svéd, illetve a finn kétoldalú kapcsolatokról.
Előzmények: Orbán Viktor támogatja, de…
A finn és a svéd NATO-csatlakozás magyar parlamenti ratifikálása kapcsán Kocsis Máté jelentette be Balatonfüreden a Fidesz-KDNP frakció kihelyezett ülésén, hogy a miniszterelnök támogatja a megszavazást, de a frakcióülésen kiderült: a kormánypárti parlamenti képviselők nem túl lelkesek, ezért parlamenti delegáció utazik Stokholmba és Helsinkibe. Gulyás Gergely akkor a Kormányinfón bejelentette, hogy Hende Csaba és Németh Zsolt vezetik majd a magyar parlamenti delegációt.
Orbán Viktor miniszterelnök utána azt mondta a rádióinterjújában, hogy “logikus és becsület szempontjából is helyes viselkedés a svéd és finn csatlakozás támogatása” – ezért is kérte a képviselőket, hogy szavazzák meg az egyezményeket.
De ,,azért váltsunk már pár szót ezekkel a derék finnekkel, és svédekkel. Mert az mégsem járja, hogy gátlástalan hazugságokat terjesztenek rólunk, a magyar jogállamiságról és demokráciáról, az itt folyó életről” – mondta a miniszterelnök.
Megszólalt Novák Katalin köztársasági elnök is az ügyben, azt írta a Facebook oldalán, hogy az ő álláspontja egyértelmű: “a jelenlegi helyzetben Svédország és Finnország NATO-csatlakozása indokolt. Bízom az Országgyűlés mielőbbi bölcs döntésében!” Prágában pedig az államfő azt nyilatkozta, hogy nem mi leszünk az utolsók, akik megszavazzák, és úgy tudja, a március 20-ai parlamenti héten lesz a ratifikálás.
Legutóbb Kövér László szólalt meg az ügyben, a házelnök azt mondta a Hír Tv-s interjújában a magyar delegáció “jószolgálati” útjáról és Finnország, Svédország NATO-csatlakozásának támogatásáról: “ez nem jó modor vagy érzékenység kérdése, ezek az országok azontúl, hogy válogatott sértésekkel illették Magyarországot éveken keresztül, konkrét, nevesíthető károkat okoznak nemzeti érdekeinknek. Azért helyeznek nyomást európai intézményekre, hogy azok ne fizessék ki a magyaroknak járó uniós támogatásokat” – sorolta a házelnök.
Szijjártó Péter a hétvégén megerősítette, hogy a magyar kormány támogatja a finn és a svéd csatlakozás ratifikálását.